Egy szűk völgybe érünk, sziklafalak magasodnak felénk, az utat a fák lombja fedi, jobbra a Boga patak kanyarog, kőröl kőre csapódó vize párába burkolja a szurdokot. A köveken sehol egy él, minden simára kopott az évezredek alatt. A víz kristálytiszta, és jéghideg. Utunk a völgyből egy meredek erdei úton vezet felfelé, percek alatt több száz métert emelkedünk, elérjük a fenyőerdők határát. A táj mesebeli, odalent zúgó patakok, fent csupasz sziklafalak -melyek mégsem kopárak-, a völgyek legelőin birkanyájak és lovak. Lassan az autóval járható út végéhez közeledünk... 

Túránk célpontja az Alföldből meredeken kiemelkedő Bihar hegység – legmagasabb csúcsa a Nagy-Bihar 1849 m – , melynek vadregényes vonulatait patakok völgyei szabdalják. A hegység csapadékban igen gazdag, nagyobb esőzések idején vízesései a többszörösére duzzadnak, máskor szelíd patakjai hatalmas robajjal törnek a völgyek felé. Talán egész Európában egyedülálló az a geológiai változatosság amit ezen a karsztvidéken tapasztalunk. Hatalmas víznyelők, katedrális méreteivel rendelkező bejárható barlangok, mély szurdokvölgyek, vízesések. A táj ezerarcú és mesebeli, a flóra változatossága, érintetlensége magával ragadja, rabul ejti a szemlélőt.

Nehéz összefoglalni, kivonatos leírást adni e vidék látnivalóiról, most mégis megpróbálunk röviden szólni róluk, útmutatást adva az erre tévedőknek.  

Csodavár. E monumentális karsztjelenség három beszakadt víznyelőből áll, melyet 1887-ben fedeztek fel, véletlenül földmérő munka közben. A függőleges sziklafalak mélysége a 100 métert is meghaladja, a  peremén található balkonokról páratlan kilátás nyílik a dolinák mélyére. Ezek a pontok könnyű sétával megközelíthetők, de az ösvény végén meredek ereszkedést követően lejuthatunk a víznyelő aljára is.

Galbena kitörés, Eminenciás vízesés, Galbena-szurdok. Egyik kedvenc túraútvonalunkon már a terepjárókkal megtett út is élményszámba megy, páratlanul vadregényes. A Galbena szurdokvölgye fölött kanyargó szerpentin minden pontja mesés látnivalókat kínál. A patak fölötti hídtól utunkat gyalog folytatjuk. Egy zöldellő réten átvágva, meredek kaptató, majd rövid ereszkedés után érjük el a Galbena patak kitörését, melyet a Csodavárban láttunk a felszínen utoljára. Megdöbbentő látvány a semmiből előtörő, pár méterrel később sziklákon lezúduló bővizű patak. Utunk a kitörést megkerülve a másik parton halad tovább. Egyre emelkedünk, az előre jutást az ösvényen a sziklához rögzített sodronyok segítik. Alattunk mély szurdok, ahol a víz száz lépcsőn keresztül –kerek öblöket vájva a sziklába – zubog alá. Itt mindenki  rájön, a legfontosabb túrafelszerelés a fényképezőgép. Egyszerre patakunkat újra elnyeli a hegy gyomra, s mi nyaktörő ereszkedést követően jutunk arra  pontra, ahol újra előbukkan. Elértük az Eminenciás vízesést. Bár innen a leküzdendő szintkülönbségek elhanyagolhatók, mégis sokat kell kapaszkodnunk a sziklafalba rögzített sodronyokon. Aki ezt megerőltetőnek véli, – megfelelő vízállás esetén – gázolhat a patakban is, hiszen váltás cipőt csomagoltunk, s innen az autók már csak pár száz méterre parkolnak.

A Túraleírások között még több gyönyörű látnivalóról olvashat.

Jó felfedezést mindenkinek!